Köhögés

 

„CSÚNYÁN KÖHÖG”

 

Nagyon gyakran fordulnak orvoshoz a szülők amiatt, hogy a gyermekük „ csúnyán” köhög.

Szoktam is gyakran viccesen mondani, hogy „ legközelebb legyenek szívesek akkor jönni, ha szépen köhög!”. Ha rákérdezek ilyenkor, hogy mit gondolnak csúnyának, akkor legtöbbször azt válaszolják, hogy azt, hogy a köhögés nagyon hurutos, „ mélyről jövő”, és hallhatóan sok váladékot köhög fel a gyermek.

Az esetek legnagyobb részében a köhögés a náthával együtt, vagy azt követően jelentkezik. Kezdetben legtöbbször száraz, sokszor kínzó ingerköhögéssel kezdődik, majd néhány nap múlva a száraz köhögés hurutossá, produktívvá válik, vagyis már sikerül váladékot felköhögnie a betegnek.

Ilyenkor a köhögés már általában nem olyan kínzó, és hamarosan el is múlik.

Ezért szoktam azt mondani, hogy ez már a jó, vagyis a gyógyuló köhögés. ( Nekem ez a „szép köhögés”, ha lehet egyáltalán minősíteni így a köhögést.)

A sokak által köhögéscsillapítónak vélt, recept nélkül kapható gyógyszerek messze legtöbbje is köptető, vagyis a váladék felköhögését segíti, ilyen értelemben inkább köhögtet, mert a felszakadt váladékot ki kell köhögni. A köhögés tehát, bármennyire is kellemetlen, az egy gyógyító folyamat, mert így sikerül megszabadulni a gyulladásos váladéktól. Ezért a köhögés csillapítása nem is lenne hasznos, csak igen ritkán próbálkozunk vele, többnyire sikertelenül.

Mikor kell a köhögéssel orvoshoz fordulni?

Természetesen bármikor lehet. Mégis van néhány olyan tünet, ami biztosan orvosi vizsgálatot igényel:

-Lázas, köhögős, rossz általános állapotú gyermek, aki akkor is elesett, bágyadt, ha éppen nem lázas.

-Ha a náthás, köhögős gyermek 3-4 napig is lázas.

-Ha a gyermek éppen nem lázas, de a légzése a megszokottnál szaporábbá válik.( Lázas állapotban a légzés mindig szaporább!)

-Láztalan állapot is orvosi vizsgálatot igényel akkor, ha a gyermek a köhögés szüneteiben, nyugalmi állapotban, tehát amikor nem köhög, nem sír, akkor is nehezen, hallhatóan szívja be a levegőt, (mintha szorítanák a torkát) vagy nehezen, préselően, sípolóan fújja ki azt.(Mintha egy felfújt párnából nyomnánk, préselnénk ki a levegőt).

Van néhány olyan eset, amikor valószínűleg nem indokolt azonnal orvoshoz fordulni.:

-Láztalan, jó általános állapotú gyermek „csúnya” köhögése. ( A fent részletezett okok miatt.)

-„Már régóta köhög”

A nátha, köhögés átlagos esetben is 8-10 nap, sokszor ennél is több, de a szülők egy része a 3-4 napot is soknak gondolja. A gyakorlatban a megszakítás nélkül 3 hétnél tovább tartó, jó általános állapottal járó köhögés indokolhat részletesebb (esetenként pulmonológiai) vizsgálatot.

-„ Ősz óta már harmadszor, negyedszer…stb. köhög”.

A bölcsődés, óvódás korú gyermekek, vagy azok a csecsemők, akiknek nagyobb testvére van, egy őszi-téli szezonban igen gyakran betegek, amíg az immunrendszerük ellenállóbbá nem válik. Ez nem ritkaság, nem jelenti azt, hogy „beteges” a gyermek, vagy azt, hogy „gyenge az immunrendszere”.

-„ Majd meg fullad, úgy köhög”.

Tudom, hogy nagyon rossz látni, amikor a gyermek kínzóan köhög, de a betegség súlyosságát mindig akkor kell megítélni, ha éppen nem köhög. Ha a köhögés szüneteiben jókedvű, láztalan, nincs nehezített légzése, akkor nincs nagy baj.

-"Úgy köhög, hogy hány tőle."

Ez gyakori a gyermekek esetében, nem jelzi a baj súlyosságát.

-„Nem tudunk aludni, sem ő, sem a család…”

Ez is nagyon kellemetlen, de ebben a betegségben van 4-5 nehéz éjszaka, főleg addig, amíg nem válik hurutossá a köhögés. Ez sem utal súlyos állapotra. -Péntek van, láztalan a gyermek, jó az általános állapota, de „nem merünk így nekimenni a hétvégének”.

Ezt nagyon gyakran hallom a szülőktől. Sajnos, semmi lehetőségünk nincs arra, hogy a vizsgálat pillanatában a szülők és az orvos véleménye szerint is enyhe betegségben szenvedő gyermeket megóvjunk attól, hogy másnap, vagy akár pár óra múlva is ne következzen be valamilyen fordulat, vagy ne alakuljon ki súlyosabb betegség! Előre nem lehet diagnosztizálni, csak a pillanatnyi állapotot lehet értékelni!

-Több, mint egy hete köhög, „ azért jöttünk, nehogy tüdőgyulladása legyen”.

Sokan azt gondolják, hogy a tüdőgyulladás a náthából alakul ki.

Ez tévedés. A tüdőgyulladás egy önálló betegség, nem szövődmény. Úgy is mondhatnám, hogy a tüdőgyulladás annak is indul, vagyis nem kell hozzá előzetes nátha, és a gyakorlatban a tüdőgyulladásos betegek nem is szoktak náthásak lenni.

Nincs arra lehetőség, hogy az orvos megakadályozza a tüdőgyulladás kialakulását. Úgy is mondhatnám, nincs „megelőző” gyógyszer.

Összefoglalva: Bármikor lehet orvoshoz fordulni, ha a szülők annak szükségét érzik!

A fentiekkel csak a felesleges aggodalmat és néhány tévhitet szerettem volna eloszlatni, többek között azt, hogy azért mert valamit „csúnyának” gondolunk, azért az nem biztos, hogy komoly bajt is jelent!

És, hogy a kezelésről is ejtsünk szót: A leggyakoribb, a náthához kapcsolódó, vírusfertőzések okozta, enyhe tünetekkel zajló köhögésre a mézen kívül hatásosabb, vagy jobb köptetőt nem tudnék ajánlani! ( És ma már a hivatalos álláspont is ez!)

Mézet csak egy éves kor fölött adhatunk. A kisebbek esetén a párásítással (mindig hideg pára, nem gőz!), és a lejtőre fektetéssel ( a fejvégét megemeljük a matracnak) próbálkozhatunk.

 

Dr.Korausz Etelka Gyermekorvos, Pomáz